2017. 02. 04.

Lili and Bálint

Sziasztok!
Hát itt lenne az első történetem. Hát 2014-ben írhattam. Kicsit módosítottam pár mondatot, de ugyanaz maradt. Ebben a történetben nem valós emberek szerepelnek így nem kell átírnom. Remélem tetszeni fog. Puszi Cini


*Lili szemszöge*

Hajnalban keltem. Nagyon fáradt vagyok, de ma találkozunk először Bálinttal. Gyorsan kikeltem a pihe puha ágyamból és a szekrényem felé vettem az irányt. Kivettem egy cicanadrágot hozzá egy zöld pólót és egy szürke kardigánt. Bementem a fürdőbe és bezártam az ajtót. Hajamat egy szoros copfba fogtam. A szokásos sminkemet megcsináltam, ami szempillaspirálból és rúzsból áll. Fogat mostam és felvettem a ruhát, amit kiválasztottam. Visszamentem a szobámba és keresni kezdtem a táskámat. Meg is találtam az ágyam alatt. Hogyan került oda? Mindegy. Táskába raktam a pénztárcám, irataimat, a kedvenc sapkámat és a fülhallgatómat. Miután mindent elpakoltam kimentem a konyhába és csináltam két szendvicset. Ezeket is elpakoltam és még egy üveg vizet is. Ránéztem a falon lévő órára, ami fél hatot mutatott. Szóval felvettem a fekete bakancsomat, kimentem a házból és elindultam a buszállomáshoz. De előtte bezártam az ajtót és a kulcsot elraktam a táskába. A buszállomás kétutcányira van tőlünk. Szóval 10 perc múlva már a buszon ültem, ami Budapest felé tart. A táskából kikerestem a fülhallgatót, bedugtam a telefonomba és elindítottam az első zenét, ami nem más volt, mint 5 Seconds Of Summertől az Amnesia. Bejelentkeztem facebookra, megnéztem mi történt, amíg aludtam és ráírtam Bálintra.
„L: Jó reggelt! Már a buszon vagyok és tartok Bp felé.
B: Neked is! Oké :D Kb. hány óra múlva érsz fel?
L: Kb. 2 óra :D Mit fogunk csinálni?
B: Elmegyünk a városba. Beülünk kávézni, Margit szigetre átmegyünk és ebédelünk egy pizzázóban. Ennyi mást nem terveztem.
L: Oké, de most megyek, mert nagyon álmos vagyok. Szia!:D
B: Oké, szia! :) <3
Kiléptem facebookról. Fejemet neki döntöttem az ablaknak és elaludtam. Arra ébredek fel, hogy a mellettem ülő lány ébresztget. Kikapcsoltam a zenét, kihúztam a fülhallgatót és elraktam a táskába a telefonomat pedig a zsebembe. Mielőtt eltettem volna a telefont megnéztem az időt. 8 óra. Amikor leszálltam a buszról Bálintot kerestem. 5 perc múlva valaki befogta a szemem.
-Ki vagyok? – kérdezte Bálint.
-Justin Bieber? – kérdeztem vissza.
-Nem jó válasz. Már csak két lehetősége maradt. – válaszolta.
-Akkor… - itt tartottam egy kis szünetet majd folytattam – Bálint.
-Igen. -  levette a kezét a szememről, megfordultam és megöleltem, amit viszonzott – Szia!
-Szia!
-Milyen volt az út? – kérdezte közben pedig elindultunk.
-Jó, de az egész utat végigaludtam. Pár perc után korgott a hasam. Ma még nem ettem.
-Éhes vagy?
-Igazság szerint igen még ma nem is ettem. Pedig két szendvicset is elraktam. – válaszoltam.
-Akkor menjünk enni. Van itt a közelben egy kávézó.
-Oké. – mondtam. 5 perc séta után már a kávézó ajtaján mentünk be, leültünk az egyik szabad asztalhoz. Pár másodpercre jött is a felszolgáló.
-Jó napot! Mit hozhatok Önöknek? – kérdezte az ötvenes éveiben járó nő.
-Én egy kávét kérek csak. – mondta Bálint.
-Én is szintén egy kávét és egy csokis muffint kérek. – mondtam. A felszolgáló nő elment. – Én már nagyon vártam, hogy már találkozzunk. Anyumék nem tudták mi a bajom annyira pörögtem tegnap.
-Én is vártam. Én otthonról úgy jöttem el, hogy majd valamikor megyek.- mondta. Pár másodpercre jött is a nő. Elénk rakta, amit kértünk és elment.
*Buszállomás*
-Hát sajnos itt a búcsúzás ideje. – mondtam szomorúan.
-Igen, nagyon élveztem a mai napot. – mondta.
-Én is nagyon jól szórakoztam. De sajnos megyek a buszra. Szia! Majd még találkozunk! Megöleltem, amit viszonzott.
-Szia Lili! – köszönt el. Elindultam a buszom felé. De mielőtt felszállhattam volna valaki meg fogta a kezem és magával szembe fordított. Bálint volt az.
-Lili én szeretlek! – mondta és megcsókolt. Visszacsókoltam és hajába túrtam.
-Én is szeretlek! De most már tényleg megyek. Szia Bálint! – köszöntem el megint.
-Szia Lili! – köszönt el ő is és még egyszer megcsókolt. Felszálltam a buszra, megvettem a jegyemet és leültem az egyik üres helyre. Kinéztem az ablakon, integettem neki ő is integetett és elindult a busz. Körülbelül 10 perc múlva jött egy SMS-em. Bálint küldte.
„Valamit elfelejtettem megkérdezni. Leszel a barátnőm? <3 xxB”
Egyből válaszoltam.
„Igen leszek. <3 xxL”
„Szeretlek! <3 <3 <3 xxB”

„Én is szeretlek! <3 <3 <3 xxL”


Kitalált történetek története

Sziasztok! 

Kovács Cintia vagyok mindenkinek csak Cini. Március végén töltöm be a 16.élet évemet. Szeretek írni és olvasni itt a Bloggeren. Ez a blog kitalált történetek vagy az álmaim leírott formája. Nagyon sok kitalált történetet akarok írni és van, amit írok is. Most jelenleg kb. 5 darab van. Ezek közül egynek több része van. A több részes története(ke)t úgy akarom feltenni, hogy a két rész között egy másik történetet rakok fel. Történetek szereplőinek nevét személyi jogok miatt átírok, mert valós emberekről szól. Mindig odaírom, hogy mikor írhattam. Az elsőt hamarosan hozni fogom, ha megtalálom.

Puszi Cini